A magyar nyelv értelmező szótára

SEMMI [ë] névmás és főnév

• I. névmás, általános (főnévi) -t, -je [e] <Egyszavas mondatként v. tagmondatként más tagadószó nélkül is, többszavas mondatban rendsz. második v. esetleg harmadik tagadó, ill. tiltó jelentésű szóval v. más tagadó-, ill. tiltószóval és is nyomósító szóval. Fokozva: semmi, de semmi.>
• 1. A létező v. elképzelhető dolgok közül egy sem. –11 <Magában, rendsz. egyszavas mondatként, ill. tagmondatként.> Az → égvilágon semmi! Minden, vagy semmi! □ Vagy valami, vagy semmi. Ha nem csordul, hát ne is cseppenjen. (Mikszáth Kálmán) –12 <Más tagadó v. tiltó jelentésű szóval, ill. szavakkal együtt.> Semmiben sem hisz; semmire sem jó; semmit se(m) csinál; semmivel sem gondol; nem törődik semmivel (sem). Semmi sem tart örökké. Sehol sincs semmi. Ne szólj senkinek semmit (se). □ Legokosabb hát, ha a főispán semmit se csinál. (Mikszáth Kálmán) Vagy igaz világ lesz, vagy nem lesz itt semmi. (Ady Endre) –13 (ritka, irodalmi nyelvben) <Tagadó v. tiltó értelmű szóval és is nyomósító szóval.> □ Ti földi istenek, Soha oktalan nem tesztek semmit is. (Katona József) A tanárné e tekintetben semmit is el nem hanyagolt. (Tolnai Lajos) || a. Semmi más v. semmi egyéb; más (egyéb) semmi: a szóban forgó tárgyon, dolgon kívül más nem. □ A főispán semmi egyéb, mint a miniszter bőrének az a része, amiből szíjat is lehet hasítani. (Mikszáth Kálmán) Ez: van s nincs itt más semmi. (Ady Endre)
• 2. <A tekintetbe vehető v. a szóban forgó tárgyak, dolgok közül> egy sem v. <anyagból> egy kicsi sem. Nem marad meg (→ megmarad) benne semmi. Semmit nem hagy a → helyén. Nincs az üvegben semmi. Semmi sem termett. [Kaptál valami hírt?] – Semmit (sem). Ma még semmit sem evett. □ Mit fél tőlem? Hisz én nem bántom már. Nézze, nincs nálam semmi. (Kosztolányi Dezső) Az anyósa nyit be; … és nem kérdez a menyétől semmit. (Gelléri Andor Endre) || a. (régies) Abból semmi sincsen: abból egy szó se igaz. □ És hogy őket [ti. a hírt és a kincset] ne kívánnám, Abból ugyan semmi sincs. (Petőfi Sándor) Hogy azért ülne olyan sokat, mert sokat olvas, … abból semmi sincs. (Jókai Mór) || b. <Hasonlatban v. középfokú melléknévvel v. mértékhatározóval (és mellékmondattal):> a szóban forgón kívül a hasonlók v. a számba jövők közül egy sem. Semmi nem tetszik neki annyira, mint… Semmit sem szeret úgy, mint… □ Semmi bolondabb Nincsen, mint az okos levelek. (Petőfi Sándor) || c. <Pénzből, értékből> egy kicsi sem, egy csepp sem; semennyi. → Dupla vagy semmi → kettő vagy semmi; semmibe sem kerül; semmit se ér. Ne fizess semmit! Semmiért meg nem tenné. □ Dupla, vagy semmi! hangzott … Nyolcszáz louisdorra [= Lajos-aranyra] ment föl a tétösszeg. (Jókai Mór) || d. (túlzó) Nagyon kevés pénz, érték. Ilyen esetben tíz forint semmi. □ Koldusnak az élte … annyit tesz: semmibül élni. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) || e. (birtokos személyraggal) <Érték-, vagyon-, pénztulajdonból> semennyi. Nincs semmije: nagyon szegény; semmije sem maradt: mindenét elvesztette. □ Mit búsulsz kenyeres, midőn semmid sincsen. (népköltés) Bár apái nékie [a nemesnek] Mindent oly bőven hagyának, Soha sincsen semmije. (Petőfi Sándor) || f. (birtokos személyraggal) <A szóban forgó személy birtoktárgyai közül> egy sem. Nekem semmim sincs ebben a szekrényben. Semmijüket sem vihették magukkal. || g. Semmi nélkül: bármilyen csekély, kis értékű vagyontárgy nélkül. □ Semmi nélkül maradt Imre, mint az ujja. (Arany János) Bukott, semmi nélkül való ember. (Tolnai Lajos) || h. Egyik testrésze, tagja sem. Nem fáj semmije.
• 3. <Állandósult szókapcsolatokban, különféle árnyalatú jelentésekkel.> Nem → fog rajta semmi; semmi sem → lesz abból v. belőle; nincs benne semmibe (sem) vesz vkit, vmit: a) úgy tekinti, mintha nem is létezne; b) nem ad rá, nem hallgat rá; semmibe sem → kerül; semmire sem becsül vkit, vmit; semmire sem jut; nem → megy semmire; semmire sem → viszi; semmit sem ad rá: a) nem hallgat rá; b) nem tekinti fontosnak; nem jelent semmit; nem → tesz semmit; nem mutat semmit: nem mutatós. Ha nem tanulsz, semmi sem lesz belőled. □ Ez nem viszi semmire, éhen fog meghalni. (Juhász Gyula) Szerette a feleségét, de … semmibe se vette, mert csak asszony. (Móricz Zsigmond)
• II. névmás, általános (melléknévi) -bb
• 1. (népies, rosszalló) Semmi ember, asszony: jelentéktelen, értéktelen, hitvány, rongy v. társadalmi szempontból jelentéktelen e., a. Egy ilyen semmi emberhez nem adom a lányomat. □ Bátyja derék legény volt, de ez haszontalan semmi ember. (Eötvös József) Várj, semmi asszony. Nem vagyok urad? (Arany János–Shakespeare-fordítás) || a. (népies, rosszalló) Gyönge testalkatú, kis termetű <ember>. Egy ilyen semmi emberkét fél kézzel földhöz vágok.
• 2. (bizalmas) Egyszerű, semmitmondó, értéktelen, jelentéktelen <tárgy, dolog>. Hogy lehet ilyen semmi dolgot úgy felfújni? Semmibb a semminél. □ Tünékenyebb, semmibb a szélnél [bűbájad]. (Vajda János) És zokog [lelkem] egy felhorzsolt illaton, Mert vesztett édent éreztet vele Az egyszerű parasztbazsalikom Semmi kis levele. (Tóth Árpád)
• 3. A legkevesebb sem. Nincs semmi baja, semmi dolga; nincs ellene semmi bizonyíték, kifogás; nincs benne semmi érdekes, jó, szép, különös, rossz; (nincs) semmi gondja rá; semmi köze hozzá; semmi nyoma ←; nincs semmi kedve; nincs semmi önkritikája ←; nincs (róla) semmi hír, újság. Semmi kétség, el fog jönni. Nincs semmi szava otthon. □ E kéznek nincsen semmi érdeme? (Petőfi Sándor) Nem volt rajta [az épületen] semmi szépség. (Mikszáth Kálmán) Tudom, semmi, de semmi közötök | hozzám, butuska tücskök a fű között, | mégis jólesik azt képzelni, hogy … | nekem üzentek. (Szabó Lőrinc)
• 4. A legtöbb, a legnagyobb sem. Semmi áron ←; semmi pénzért ← sem.
• 5. Semmiféle, semmilyen. Semmi esetre (sem); semmi néven ← nevezendő; semmi szín alatt; csak semmi kertelés ←!; csak semmi teketória! Nincs itt semmi keresete. □ Hol, merre nyugszik ő, Nem mondja semmi kő. (Arany János) Ki ne jöjjetek semmi zajra. (Mikszáth Kálmán)
• 6. <Visszautasító feleletben, főleg az elhangzott megszólítás visszautasítására:> nem akarok hallani ilyesmit, hogy… [Főnök úr, kérem…!] – Semmi főnök úr, kartárs vagyok. [Kedves komámasszony] – Csak semmi komámasszony, most haragszom. [Kérek cigarettát] – Semmi cigaretta, még gyerek vagy. □ "Nagyon jól van édes fiam …" – Semmi édes fiaim, hanem ide azzal a bundával! (Jókai Mór) Borbála! – kiáltá megfeledkezve önméltóságáról a főbíró. – Hát megbolondultál? – Semmi Borbála. Ha úgy, mi is úgy. (Mikszáth Kálmán)
• III. (ragos alakok, határozószó-szerűen)
• 1. Semmit: a legkevésbé sem; egyáltalán nem; egy cseppet sem. Semmit sem törődik vmivel; semmit sem hasonlít vmihez; semmit sem használ. □ Ne félj semmit, megvédünk. (Petőfi Sándor) Semmit sem röstellem. (Vas Gereben) Homloka feltűnően szép volt így, és semmit sem ősz, sötétszőke haja még árnyékolta kevéssé. (Karinthy Frigyes)
• 2. Semmiben sem: még egy kis részletben sem; egy csöppet sem. Semmiben sem hasonlít vkihez, vmihez. Semmiben sem értek vele egyet.
• IV. főnév -t, -je [e]
• 1. (filozófia) A semmi: a valaminek az ellentéte; a világban valamilyen változást okozó létezőnek hiánya.
• 2. A létező ellentéte és hiánya, a nem létező. Annyi, mint (a) semmi: értéktelen, jelentéktelen dolog; jobb a semminél: jobb, mintha egyáltalán nem volna; semmivé → foszlik; semmi lesz; semmivé válik; semmivé tesz vkit, vmit: teljesen tönkreteszi, főleg erkölcsileg. □ Hiszen semmivé lesz, ami semmi vala. (Csokonai Vitéz Mihály) Fölcsapok költőnek és Teremtek majd, a semmiből. (Arany János) Ez a fantom, amely most hatalmába kerítette, semmivé foszlik, amint a börtön kapuján kiteszi a lábát. (Kuncz Aladár)
• 3. <A számolásban: számérték nélküli mennyiség, szám(jegy); minden számérték hiánya. Tízből levonunk tízet, nem maradt semmi v. (a számolást tanulni kezdő iskolások nyelvében:> … marad semmi.
• 4. Az üres tér, a világűr. □ Kiült a világnak szélire, S úgy lógatta lábát a fakó semmibe. (Vörösmarty Mihály) Rohanok egyedül határtalan síkon … hol a világnak vége van, s kezdődik az örökkétartó semmi. (Jókai Mór) Ahogy lehúnyom nehéz szemem … mozdulatlan álmodozva fekszem a semmiben. (Szabó Lőrinc) || a. A levegő, a messzeség. A semmibe → réved; a semmibe bámul. □ Állt Szalkay uram a toronyban, és nézte a semmit. (Gárdonyi Géza) Majd, mint aki készül valamire, szótlanul bámultam a semmibe. (Szabó Lőrinc)
• 5. A (halállal bekövetkező v. ritkábban egyéb) megsemmisülés; a nem létezés, nemlét. Semmibe foszlik. □ Merre nehéz lábát leereszté, semmibe dőltek A hegyek és halmok, s a kellemes élet enyészett. (Vörösmarty Mihály) A halál… Életbefejezésnek látszik, beleomlásnak a fekete semmibe. (Gárdonyi Géza)
• 6. Rendkívül értéktelen, jelentéktelen dolog; olyasvalami, ami szóra sem érdemes. Amit mondtál, az semmi. A díjakat nem semmiért osztogatják. Ez még mind semmi, de … Egy nagy semmivel v. (ritka) egy semmivel kiszúrták a szemét: munkáját lebecsülve jelentéktelen dologgal akarják kielégíteni. (szójárás, gúnyos) Nesze semmi fogd meg jól: (látszólag valamit érő, de voltaképpen értéktelen ajándék, segítség). □ Magam sorsa is bánt … de az mind csak semmi. (Arany János) Különben nem ér ez a sok beszéd egy semmit sem. (Tömörkény István) Ez a csöpp kis jószág, ez a semmi … micsoda zenebonát és zűrzavart tud támasztani. (Kosztolányi Dezső) || a. (Az) neki v. számára, előtte semmi: a) nem veszi figyelembe, közömbös neki, nem hat rá. Akármit mondok is, az neki mind semmi. □ Külön amit végzett, az előttem semmi. (Arany János); b) a legnagyobb könnyedséggel elvégzi. Semmi volt neki öt kilométert gyalogolni. || b. <Összehasonlításban, állítmányként:> szóba sem jöhet, eltörpül mellette. Ez az eredmény semmi a tavalyihoz képest. □ Ez aztán a hang, a kántoré otthon, az semmi. (Mikszáth Kálmán) A Bakony csak nagy rengeteg, de az semmi se a fővárosi bizottságok rengetegéhez képest. (Eötvös Károly) || c. <Megnyugtatásként, csitításként:> (no) semmi (az): nincs baj, nem kell vele törődni. □ Tán fejérebb kenyérrel él fiad. De semmi az! csak add elém, anyám, Bármilyen barna is az a kenyér. (Petőfi Sándor) Semmi no! sebaj: Majd rám szorulsz még. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
• 7. (gyak. állítmányként) A társadalomban v. bizonyos más személy(ek) szempontjából értéktelen, jelentéktelen ember. □ Oh még ma semmi, holnap szörnyű nagy! (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Itt [a lapnál] a szerkesztő … egy nagy semmi. (Tolnai Lajos) Kicsinek, semminek és szerencsétlennek érezte magát, legutolsónak a városban. (Móricz Zsigmond)
• 8. Alacsony vagyoni és társadalmi helyzet. A semmiből fölemel vkit. A semmiből küzdötte fel magát. □ Azok közé tartozott, akik a semmiből kapaszkodnak föl. (Tolnai Lajos)
• Szólás(ok): ld. hűhó.
• Szóösszetétel(ek): semmifajta.