SUVIKSZ főnév -ot, -u, (
népies) subick, suvick -ot, -ja (
régies,
bizalmas)
- 1. Lábbeli fényesítésére haszn., szárazabb, durvább fekete kenőcs. Beleköp a suvikszba. Vastagon bekente a csizmát suviksszal. Szóláshasonlat(ok): fekete, mint a suviksz: nagyon, egészen fekete v. piszkos. □ [Az arca] fekete volt
, mint a suviksz. (Jókai Mór) Azt üzeni a gazdám, hogy ha nem fizeti ki a subickot, feljelenti a rendőrségen. Mégsem járja, két nap alatt harminc skatulya subickot fogyasztani. (Ady Endre)
- 2. (átvitt értelemben, népies, bizalmas) <Csak állandósult szókapcsolatokban:> csekély értékű, értéktelen dolog; csekélység, semmiség. Ez nekem suviksz!: nem számít, nem érdekel; ez hozzá képest suviksz!: ahhoz képest semmi. □ Micsoda fiam van!
A legnagyobb úrigyerek mind suviksz mellette. (Móricz Zsigmond)
suvikszos.