Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SELYEMFÉNYŰ
SELYEMFESTŐ
SELYEMFIÚ
SELYEMFONÁL
SELYEMFONÓ
SELYEMGUBÓ
SELYEMGYÁR
SELYEMHAJ
SELYEMHARISNYA
SELYEMHERNYÓ
SELYEMKENDŐ
SELYEMLEPKE
SELYEMPAPÍR
SELYEMPINCSI
SELYEMRUHA
SELYEMSZÁL
SELYEMSZŐRŰ
SELYEMSZÖVŐ
SELYEMZSINÓR
SELYMA

SUTTOGÁS főnév -t, -ok, -a (hangutánzó)
  • 1. A suttog igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás, ill. hangjelenség; az a tény, hogy vki, vmi suttog (vmit); suttogó hang, közlés. Titkolódzó suttogás; a gyerekek, a szerelmesek suttogása. A lombok suttogása. A szomszéd szobából fojtott suttogás hallatszott. Társaságban tapintatlanság a suttogás. □ Kossuth csodálatosan szép orgánummal bírt, melynek a suttogástól kezdve a legélesebb hangokig saját varázsa volt. (Kemény Zsigmond) Sárika a suttogás irányába tartott. Megbotlott, féltérdre esett. (Petelei István)
  • 2. (rendsz. rosszalló) Bizalmasan, titokban közölt értesítés, hír; pletyka, szóbeszéd. Hitelt ad az ostoba suttogásoknak. □ És hallom a vesztett csaták zaját, Az árulók bal suttogásait. (Vörösmarty Mihály) Szájról-szájra suttogás kél. (Arany János)