SEJLIK [e] tárgyatlan ige -ett, -ene [ë, e, e]; -eni [e] (csak 3. személyben, felszólító módja nincs) (
választékos)
Érzéki észrevétel, gondolati összefüggés homályosan, sejtés formájában feltűnik a tudatban.
Sejlik agyában a gondolat. || a. <Jelenség, tárgy> alig észrevehetően érzékelhető; sejthető. □ Mi lehet ez
? | Érted? Én nem értem. | Szerelem? vagy boldogság? | Vagy
, az ősi lusta kéj Sejlik a derűben
(Tóth Árpád)
- Igekötős igék: felsejlik; kisejlik; megsejlik.
- sejlés; sejlett; sejlő.