SEMMIKOR [ë] határozószó, általános
<Önállóan rendsz. egyszavas mondatként v. tagmondatként; egyébként gyak. második esetleg harmadik tagadó v. tiltó jelentésű szóval kapcsolatban.>
<Rendsz. az előző mondatban elhangzott mikor, valamikor szavak utáni mondatban v. a beszédhelyzet, a szövegkörnyezet által meghatározott idővel szembeállítva:> soha. [Mikor mondtad ezt?] Semmikor (se mondtam). [Mikor fog fizetni?] Semmikor (sem fog). [Valamikor csak voltál nála?] Semmikor (sem voltam). □ [A természet] a tavaszt nyáron hozza meg nekik, a nyarat semmikor. (Mikszáth Kálmán)