SEKÉLYES [e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
- 1. Kissé sekély (I. 1) <folyó- v. állóvíz>. Sekélyes patak. A víz sekélyes része. □ A lovasság
fölfelé vonult, a folyam sekélyesebb részén. (Jókai Mór)
- 2. (átvitt értelemben, rosszalló) Felületes, mélyre nem hatoló <szellemi megnyilvánulás, alkotás>; sekély (2). Sekélyes gondolkozás; sekélyes jellemű ember; sekélyes okoskodás.
sekélyesség.