Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SEJT [1] [e] ige -ett, -sen; -eni [ë, ë, e]
  • 1. tárgyas Sejt vmit: érzésen, megérzésen alapuló, homályos tudomása van vmely eseményről, tényállásról; gyanít vmit. Mit sem sejt; rosszat sejt: érzi, hogy vmi nincs rendben. Sejtem, hogy mi történt, miről van szó. Csak sejteni lehet, tudni nem. A nagy ködben inkább csak sejtették a házak körvonalait. □ Szép ifju párok serge lebben Körűlem, táncot táncra lejtve, Az élet gondját nem is sejtve. (Gyulai Pál) A pulyka nagybátyám csizmaszárához kapott, mintha ott sejtette volna a keresett ennivalót. (Krúdy Gyula) A fiú úgy nőtt fel, mint egy szűzlány …, keveset tudva, annál többet sejtve. (Babits Mihály) || a. tárgyas (bizalmas) Gondol, vél. Sejtem, hogy mit akarsz. □ Nem is sejted, barátom, hogy most egy családi ünnepélyen vagy jelen. (Csiky Gergely)
  • 2. tárgyas Vmely bekövetkezendő dolgot homályosan előre érez. Sejtettem, hogy ez lesz belőle. Nem sejtette a fenyegető veszélyt. □ A mérnökök sejtik, hogy valami készül, de még nem tudják: mi. (Tömörkény István) Az egész háznál csak az öregasszony volt nyugtalan. Félt, valami különöset sejtett. (Móricz Zsigmond) Aktákba írják, miről álmodoztam… És nem sejthetem, mikor lesz elég ok, | előkotorni azt a kartotékot, | mely jogom sérti meg. (József Attila)
  • 3. tárgyatlan (rendsz. -t ragos mértékhatározóval) (régies) Sejt vmihez: vmi keveset ért hozzá; konyít hozzá. □ Ha talán nem ért is, de sejt a dologhoz valamit. (Arany János) Péter a franciához is sejtett valamit, hajdani matrózéletéből. (Jókai Mór)
  • Igekötős igék: megsejt.
  • sejtett; sejtő.