Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. A segít igével kifejezett cselekvésnek vmely tettben való megnyilvánulása; az a tény, hogy vki, vmi segít vkinek vminek v. vkin, vmin; támogatás. Anyagi, erkölcsi, pénzbeli segítség; jelentős, jókor jött segítség; Isten segítségével: (átvitt értelemben is) szerencsésen v. ha szerencsém lesz; segítségre → hív; vkinek (a) segítségére → megy; segítségére van vkinek; felajánlja, megtagadja segítségét. Már késő volt a segítség. Köszönöm, nem kell hozzá segítség. Nem akar segítségemre lenni. Hathatós segítséget kaptunk. Megköszönte a segítséget. Munkatársai segítségével hamar megoldotta a feladatot. □ Miklós a kötődést únni kezdi végre, Lábát sem restelli híni segítségre. (Arany János) Mind a két küldöttség azért jött, hogy Átilla fegyverét kérje segítségül. (Gárdonyi Géza) A Szonja nagybátyja csak tanácsokat adott, pénzbeli segítséget soha. (Ady Endre) Egy öregasszony állott az ablak párkányán, ahová nyilván létra segítségével jutott. (Krúdy Gyula) || a. Ennek folyamatos, állandó, huzamos megnyilvánulása. Segítségére van vkinek; megvonja vkitől a segítségét. □ [Noszty Ferinek] otthonról ugyan vékonyan csörgedezik a segítség. (Mikszáth Kálmán) || b. Vkinek, vminek váratlan nagy bajból, szorultságból, (élet)veszedelemből való kiszabadítása, megmentése, ill. az erre nyújtott támogatás. Segítségért kiált, könyörög; vkinek, vminek a segítségére → siet. Segítséget hoz a baleset áldozatainak bekötözésére. || c. <Ilyen helyzetben, ezt kérő felkiáltásként:> Segítség!: segítsetek!; jöjjetek segítségemre!; veszedelemben vagyok, mentsetek meg! □ Mi az? ordított. Ki az? Segítség. Gyilkos, gyilkos. (Kosztolányi Dezső)
2. (átvitt értelemben) Segítő (II), segítőtárs. Segítségül → hív. Nagy segítségem ez a gyerek. Segítséget alkalmaz a háztartásban. □ Én voltam az édesanyámnak a segítsége. (Móricz Zsigmond)