Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SABLON főnév -t, -ok, -ja (régies írva: chablon is)
  • 1. Szobafestéshez, mintás selymek és kartonok megfestéséhez, feliratok, számozások. tömeges készítéséhez haszn., tartósított papírból készült mintalap, amelyen az ismétlődő motívumok rajzát, a betűk, számok körvonalát kivágások, lyukak jelzik, ill. ábrázolják. Sablonnal fest, mázol, pingál. A sablont a falra illeszti. A rendelő olyan mintát választott, hogy ahhoz hat sablon kellett. || a. (asztalosipar, hajózás) Kartonból, kemény papírból természetes nagyságban készült műszaki részletrajz, amelynek alapján méret szerint ki- v. levágják az anyagot, az egyes részeket. Bútorok és hajók készítésénél az asztalosok és ácsok sablonokat használnak. A párkányzat falazásánál sablonnal dolgoznak. || b. (műszaki nyelv) A kész termék formáját pontosan utánzó, ellenőrzésre való segédeszköz. A meós a munkadarabra illesztette a sablont. || c. (építészet, műszaki nyelv) Tömegesen készülő, azonos alakú munkadarabok, termékek készítésére haszn. minta, segédeszköz. Bádog, beton, fa, fém, üveg sablon; állítható, kitűző sablonnal sajtol, vág; sablont használ; sablon szerint formáz, gyárt, kirajzol vmit. Behelyezte a sablont az automata gépbe.
  • 2. (átvitt értelemben) Vmely általánosan megszabott, változatlan cselekvési, eljárási mód; egyformaság. Helytelen lenne sablon szerint kezelni. Nem ragaszkodik a sablonhoz. || a. (átvitt értelemben, gyak. rosszalló) <Irodalomban, művészetben> általánosan elterjedt kifejezési, ábrázolási minta, merev forma, melyet sokan vakon átvesznek, utánoznak. Némely író sablon nyomán ábrázolja az egyes társadalmi osztályokat. || b. (rosszalló) <Alkotó eljárásban v. magatartásban> elcsépelt, megszokott, könnyen utánozható üres forma; konvenció, kaptafa (2). Sablonra készült film. Megint az ismert, a régi sablon. Terhére vannak a vendéglátási sablonok. □ A régi chablon: katonatiszt … párbaj … elválás. (Ismeretes három állomás a házasság országában) (Mikszáth Kálmán) Szerelemről suttogott minden, … És mi nem mondottunk egymásnak Chablonon kivül egyebet. (Ady Endre) Az olvasó ízlése eltér az enyémtől, … az olvasó szereti a selejtest, a közhelyest, a sablont. (Nagy Lajos)
  • 3. jelzői használat(ban) (ritka) Megszokott, mindennapi, közönséges; sablonos. Sablon berendezés, beszéd, bútor, megoldás, regény, végződés. □ Nem az a sablon kolduska volt, akit meg se néz az ember, csak a markába nyomja az angáriát [= alamizsnát]. (Móra Ferenc)
  • Szóösszetétel(ek): sablonasztal; sablonlemez; sablonminta; sablonmunka; sablonolaj; sablontekercs; sablontömlő.
  • sablonoz.