Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Olyan ember, állat>, akinek, amelynek a testén sebet ejtettek. A sebzett nyúl átugrott az árkon. □ A sebzett vad a rengetegben Kínjának hangot ad. (Tompa Mihály) Ezer huszár sebzett bika módjára ordít: rajta! (Krúdy Gyula) A sós vért nyaltam nyíllal sebzett homlokán. (Babits Mihály)
2. (átvitt értelemben, választékos) Olyan <lélek, szív>, amelyet vki, vmi nagyon megbántott, megsértett. Sebzett szíve sokáig hordta a csapás nyomát. □ Enyhűlj, gyúgyulj meg e sziven, Oh sebzett hős, kedves hivem! (Gyulai Pál) || a. Halálra sebzett: a) olyan, aki, ami halálos testi sebet kapott. □ Balázs egy halálra sebzett dámvad szemrehányásával tekintett az alvó tábornokra. (Ambrus Zoltán); b) (átvitt értelemben, választékos) súlyosan, szinte gyógyíthatatlanul megbántott <lélek>. Halálra sebzett lelke ezt a bántalmat sohasem fogja kiheverni. □ Vajha a szegények és szerencsétlenek fohásza, kikkel annyi jót tettél , enyhíthetné halálra sebzett lelkedet! (Gyulai Pál)