Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SÁS főnév -t -ok, -a
  • 1. Nedves réteken, mocsarakban sűrűn tenyésző, rendsz. magas, háromélű v. hengeres szárú számos fajban elterjedt fűnemű növény. Keskenylevelű sás. Sűrű sás borította a rétet. □ A tó vidékén csak árnyatlan sás, haraszt. (Tompa Mihály) Az Ér nagy, álmos, furcsa árok, | Pocsolyás víz, sás, káka lakják. (Ady Endre)
  • 2. Az a terület, ahol ez a növény sűrű tömegben tenyészik a növényzettel együtt. Megbújt a sásban. □ Körűl a sást farkas zörrenti meg. (Arany János–Moore-fordítás) Erdők és sások önteni kezdték … az embereket. (Mikszáth Kálmán) Béka zenél, zug a sás. (Babits Mihály)
  • 3. (növénytan) Cifra sás: a pázsitfűfélék családjába tartozó, tömött, tojásdad bugájú növény; olajtartalmú magja madáreledel (Phalaris).
  • 4. (tájszó) A még szárba nem szökkent gabona levele.
  • Szóösszetétel(ek): sásbozót; sásbuga; sáserdő; sásfajta; sásfonatos; sáskerítés; sáslevél; sásszegély; sásszéna.