SANYAROG tárgyatlan ige ..rgok, ..rgunk; -tam, ..rgott; -jon (
választékos)
- 1. <Ember, állat> nagyon szűkös életfeltételek, nehéz életkörülmények között súlyosan nélkülözve, tengődve él, szinte nyomorog. Fiatal korában sokat sanyargott. Takarmány hiányában sanyarognak az állatok. □ Gyermekem van
, ki talán a legnagyobb inségben sanyarog. (Petőfi Sándor) Így feküdte végig betegen az egész telet, nélkülözve, sanyarogva. (Jókai Mór) || a. (ritka) <Növény szárazság, sovány talaj v. más ok miatt> rosszul fejlődik, nehezen él meg; sínylődik; tengődik. □ Nyári hévben a virágszál Sanyarogva nő. (Petőfi Sándor)
- 2. (ritka) Különféle fáradalmakat, megpróbáltatásokat gyötrelmeket áll ki, visel v. szenved el; kínlódva él. □ Együtt sanyarogtak a parasztfiúkkal, esőben, zivatarban sárban,
rongyban. (Jókai Mór)
sanyargás; sanyargó.