SIPP-SUPP  mondatszó (hangutánzó)
<Verés hangjának utánzására, főleg gyermek paskolásával, ritkábban pofonokkal kapcs.> □ Sipp, supp! hallatszik kívülről, ahogy az asszony csattogó tenyérrel rápaskolt a gyerek vastaghusára [= fenekére]. (Móricz Zsigmond) No, az a nagy szeretet! 
 Az csak az első verésig tart 
 De ha elkezdődik a pof, meg a pof! 
 Jobbrul-balrul, sipp-supp, hogy az embernek a szeme ott ugrál előtte a fődön e, mint a béka 
 (Móricz Zsigmond) || a. (ritka) <Veréssel való fenyegetés közvetett kifejezésére.> □ Kotródol innen? vagy sipp-supp? (Arany JánosArisztophanész-fordítás)