Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. névmás, visszaható birtokos (melléknévi) (főleg birtokos személyragos főnév jelzőjeként; bármely személyű birtokos személyragos főnévvel)
1. Általában (hangsúlyozottan, nyomatékosan) a birtokos személyraggal megjelölt személyhez, tárgyhoz, dologhoz tartozó, vele birtokviszonyban levő. Saját fészkébe → piszkít; saját képére ←; vkinek a saját kezébe ←; saját nevében ←; (közgazdaságtan, 1945 előtt) saját rendeletre szóló idegen váltó: olyan v., amelynek rendelvényese maga a kibocsátó; saját rezsiben ← készít, gyárt, termel vmit; saját szakállára ←; saját számlájára ←; (közgazdaságtan, 1945 előtt) saját váltó: olyan v., amely a kibocsátó fizetési ígéretét tartalmazza. Saját akaratukat kényszerítik rá. Megfordul saját tengelye körül. A rádióban nem ismerünk saját hangunkra. Saját énjét sem becsüli. Úgy szereti mint a saját fiát v. gyerekét. □ Ha nem tudsz mást, mint eldalolni Saját fájdalmad s örömed: Nincs rád szüksége a világnak. (Petőfi Sándor) Nesze, szolgám, madár-látta cipót hoztam. | Édes anyád asszony megparancsolta erős-kegyetlenül, Hogy saját kezedbe adjam szegetlenül. (Arany János) Aki becsületet rabol, az csak halállal mentheti meg a saját becsületét. (Ady Endre) Minden éccakára hazajött. Nem tudott másutt aludni. Csak a saját ágyában. (Móricz Zsigmond) || a. Olyan, ami (hangsúlyozottan) a személyraggal jelölt személy birtokában, tulajdonában van, saját dologbeli ← jog. Saját autója van. Saját házában lakik. || b. Vkitől személyesen készített, alkotott. Saját műve; saját készítmény, töltés. || c. Csak tőle haszn., csak vele kapcs., rá nézve érvényes, szokásos, jellemző. Saját érdeke; saját ízlése szerint; saját jószántából; saját személyében. Saját fejével gondolkodik. Saját törvényei vannak. Mindenkivel saját nyelvén kell beszélni. || d. Nem sok mással közös; külön. Saját házitanítója vun.
2. Önmagából való, önmagából származó <tárgy, anyag>; nem idegen. Saját anyagából; saját levében fő; majd megfullad a saját zsírjában ←; saját zsírjában sült kacsapecsenye.
II. névmás <A maga [1] nyomatékos személynévmás előtt nyomósítóként: saját maga. □ Tíz évvel később rájöttem, hogy az emberek utálatosan csak saját magukról szeretnek beszélni. (Móricz Zsigmond)
III. főnév (-ot), -ja (rendsz. egyes számban, főleg birtokos személyraggal)
1. Olyan dolog, ami vkihez mint saját tulajdona, anyagi v. szellemi birtoka hozzátartozik, amivel ő rendelkezik. Sajátjának → mondhat vmit; sajátjául bír vmit; sajátjává → teszi. □ Az ország alkotmányos szabadsága nem oly sajátunk, melyről szabadon rendelkezhetnénk; hitünkre bízta a nemzet ennek hű megőrzését. (Deák Ferenc) || a. Kül. vkinek saját ingatlana, vagyontárgya, birtoka. Sajátjában lakik. Nem tudott megélni a sajátjából, még napszámba is kellett járnia. □ E gyönyörfa [= aranyalmát termő fa] és ama lak Bús viránynak mezején Mind reád vár, mind sajátod. (Vörösmarty Mihály) || b. Saját pénze, készlete. A sajátomból kellett pótolni az összeget. A sajátjából adott neki.
2. (ritka, költői) Magáénak tartott személy. □ Űlj le mellém Ugy is sajátom vagy, tulajdonom, Mert téged az én képzetem teremtett. (Petőfi Sándor)
3. (kissé régies, választékos, irodalmi nyelvben) Vkinek, vminek jellemző sajátsága. □ Kórlelkem ez a bűn sajátja épen Vész-híradót lát minden semmiségben. (Arany JánosShakespeare-fordítás) Azzal a gúnyos fitymáló mosollyal ajkain [szólt], mely sajátja volt. (Mikszáth Kálmán)