REVES [e-e] melléknév -en, -ebb [e, e] (ritka, régies)
Redves (1). □ A gyékény alatt reves fatörzsök. (Bársony István) A fegyver egycsövű régi rossz puska volt, abban a pillanatban kettétört, azaz kiugrott a vascső a reves faágyból. (Móricz Zsigmond)
revesség.