REGGELEDIK [ë,-e-ë] tárgyatlan ige -ett, -jék (-jen) [ë, ö] (csak 3. személyben, alany nélkül)
Kezd reggel lenni; a reggeli világosság fokozatosan terjed, szétárad. □ Reggeledett, s mi hat órakor talpon
valánk. (Vörösmarty Mihály)
reggeledés; reggeledő.