Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
RAGYOGVÁNY főnév -t, -ok, -a (régies, irodalmi nyelvben)
1. Éles, tiszta fény, tündöklő szép fényesség, ragyogás, amely vmely testből árad, v. róla visszaverődik. □ A király Maga az aranypénzt jobbra-balra hányja: Arany pénz helyett van szeme ragyogványa. (Arany János) Minő csillagok! Minő ragyogvány! Tiszta, homálytalan minden égi fény. (Jókai Mór)
2. Ragyogó, csillogó díszes tárgy, ékszer. □ Le a fejről, te hitvány cifraság, Te csalfa fényből alkotott ragyogvány, El a kezekből fejedelmi bot. (Vörösmarty Mihály) El veletek csalfa ragyogványok, letéplek gyémántos ékszer. (Gyulai Pál) || a. Fényűző pompa, díszítés, ragyogás. □ Egy tágas, pompás termet látunk magunk előtt, melynek ragyogványa egyszerre megrohanja a lelket. (Jókai Mór)
3. (átvitt értelemben) Vmivel vele járó dísz, fény, rang. □ Én református pap vagyok nincs semmi fény, máz és ragyogvány állásomon. (Tompa Mihály) || a. (átvitt értelemben) Dicsőség, dicsfény, glória. □ Mi a földi élet s minden ragyogványa, Nélküled, oh boldog szerelem érzése? (Berzsenyi Dániel)