Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

RÁGÓ melléknév
  • 1. Általában olyan, aki, ami éppen rág v. rágni szokott vmit. Csontot rágó kutya; a körmeit rágó gyermek; vkinek a torkát rágó paprika; rágó tetvek.
  • 2. (átvitt értelemben, ritka) Mardosó, kínzó. A lelkét rágó féltékenység. □ Lajos is felkelt a rövid álmú nappal … Nagy út van előtte, meredek nagy hágó; A király álmát is gond veri el, rágó. (Arany János)
  • 3. (átvitt értelemben, ritka, rosszalló) (Vmit) rágó: olyan <személy>, aki nem tud vmely írásos szövegnek mélyebb értelméig, lényegéig eljutni, és mereven ragaszkodik a szöveg szavaihoz, és rajtuk lovagol (3), rágódik. Csak a szabályokat rágó, de őket alkalmazni nem tudó ember.
  • Szóösszetétel(ek): 1. rágókészülék; rágószerv; 2. betűrágó; csepűrágó; paragrafusrágó; pennarágó; tollrágó.