RUHATÁROS főnév -t, -ok, -a és melléknév
Ruhatárba (1) adott tárgyak átvételével, őrzésével és kiadásával megbízott v. erre alkalmazott (személy). Ruhatáros asszony, fiú, leány; vendéglői ruhatáros. □ Lerázta magáról az esőt, átadta a kalapját, kabátját a ruhatárosnak. (Nagy Lajos) || a. (régies) Művelődési intézmény, főleg színház ruhatárában (2a) tartott ruhákat, jelmezeket, ruhaneműket gondozó, kezelő és nyilvántartó (személy). A színház, a tánccsoport ruhatárosa.
ruhatárosi; ruhatárosság.