Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

RÜHELL [rühell] tárgyas ige -t v. -ett [ë], -jen [ë]; -ni v. -eni [e] (népies, bizalmas)
  • 1. Restell (1) vmit. Rühelli a dolgot. Nagyon rühellem az esetet. Rühellte, hogy így történt. || a. (ritka) Szégyenkezik, restelkedik vki miatt. Rühelli a sógorát.
  • 2. (irodalmi nyelvben is) Rühell vmit: vmi nincs ínyére, nem tetszik neki vmi; lenéz, nem szívesen tesz vmit. Rühelli a munkát. □ Monda az Ur Jónásnak: "Kelj fel és menj | Ninivébe, kiálts a város ellen! …" | Szólt és fölkele Jónás hogy szaladna, | de nem hová a Mennybeli akarta, mivel rühellé a prófétaságot. (Babits Mihály) Rühellették a paraszti sort. (Móricz Zsigmond) rühellés; rühellő.