Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

RÚGKAPÁL tárgyatlan ige -t, -jon
  • 1. <Ló türelmetlenségében, dühében, izgatottságában> majd a földet kapálja, majd rugdal. □ [A paripa] büszkén rúgkapál, majd harsogva nyerít. (Csokonai Vitéz Mihály)
  • 2. <Személy védekezésül, tiltakozásul v. öntudatlan állapotban> lábával ide-oda rúg, rugdal, s rendsz. kezével is gyorsan s minden erejéből erre-arra csapdos. Hiába rúgkapál, megkötözik. □ Igen nyugtalan álma lehetett, folyvást rúgkapált a lábaival. (Jókai Mór)
  • 3. (átvitt értelemben, ritka, rosszalló) (Személy vélt v. valódi sérelmek miatt) tehetetlenül dühösködik, tajtékzik, háborog. Tehetetlen mérgében rúgkapál. □ Gyulai … rúgkapál, szórja a piszkot jobbra-balra, mint valamely vásott gyermek. (Arany János) || a. (bizalmas) Kézzel-lábbal tiltakozik, méltatlankodik, kapálódzik (3) vmely feladat, munka, megbízatás ellen. Hiába rúgkapálsz, teneked kell megcsinálnod!
  • Igekötős igék: összerúgkapál.
  • rúgkapálás; rúgkapálgat; rúgkapáló.