Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

RÚGÁS [ú v. u] főnév -t, -ok, -a
  • 1. A rúg igével kifejezett mozdulat, cselekvés; az a tény, hogy vki, vmi rúg; lábbal erős, lendületes taszítás. Erős, hatalmas rúgás; farba rúgás; az ellenfél, a ló rúgás. Rúgás érte a lábát. A rúgás jól sikerült. Egy rúgással belökte az ajtót.
  • 2. Ennek eredménye, ennek nyomán keletkező fájdalom, sérülés. Fájdalmas rúgás. Még érzi a rúgást. Rúgásokat kapott. || a. (sport) A labdának lábbal való erőteljes továbbítása. Felszabadító rúgás. A rúgás nem sikerült.
  • 3. (átvitt értelemben) Kíméletlen, durva bántás, sértés. Sok rúgást kapott már az élettől. □ S ki egyszer rugott a magyarba, Szinte kedvet kap a rugásra. (Ady Endre)
  • Szóösszetétel(ek): labdarúgás; sarokrúgás; szabadrúgás; szögletrúgás.