Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

RÖVIDESEN
RÖVIDHULLÁM
RÖVIDÍT
RÖVIDÍTÉS
RÖVIDKE
RÖVIDLÁTÁS
RÖVIDLÁTÓ
RÖVIDNADRÁGOS
RÖVIDSÉG
RÖVIDTÁV
RÖVIDTÁVFUTÓ
RÖVIDÜL
RÖVIDÜLÉS
RÖVIDZÁRLAT
RÖVÜ
RŐZSE
RŐZSELÁNG
RUBEL
RUBEOLA
RUBIN

RŐZSE [e] főnév rőzsét, rőzséje [e] Fáról lehullott, levagdalt v. letördelt, apróbb darabokból álló vékony, száraz gally. Rőzsét gyűjt; rőzsével fűt. Rőzsével melegítette meg a vizet. □ Ropogott az egymásra szórt rőzse, s venyige. (Gárdonyi Géza) Van, aki szalmával fűti be a kemencét, van, aki az erdőről lopogat gallyat – ugyan lehet a szomszéd rőzséjéből is. (Móra Ferenc) || a. Ilyen gally nyalábba, csomóba kötve. □ A vállad fáj … Emelve azt a nagy teher halvány olajfa rőzsét. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
  • 2. (műszaki nyelv) Vízépítésben) kévékbe, kötegekbe kötött fűzfavessző a part biztosítására, a meder elzárására, a víz sebességének csökkentésére.
  • Szóösszetétel(ek): rőzseborítás; rőzsecsomó; rőzsefa; rőzsefonás; rőzsegát; rőzsegyűjtés; rőzsegyűjtő; rőzsehalmaz; rőzsehenger; rőzsehordás; rőzsehordó; rőzsekerítés; rőzsekéve; rőzseköteg; rőzsekötés; rőzsekupac; rőzsenyaláb; rőzserakás; rőzsesátor; rőzsesövény; rőzsetorlasz; rőzsetömeg; rőzsetűz; rőzsevágó.