Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

RÖVIDESEN
RÖVIDHULLÁM
RÖVIDÍT
RÖVIDÍTÉS
RÖVIDKE
RÖVIDLÁTÁS
RÖVIDLÁTÓ
RÖVIDNADRÁGOS
RÖVIDSÉG
RÖVIDTÁV
RÖVIDTÁVFUTÓ
RÖVIDÜL
RÖVIDÜLÉS
RÖVIDZÁRLAT
RÖVÜ
RŐZSE
RŐZSELÁNG
RUBEL
RUBEOLA
RUBIN

RÖVIDSÉG [tárgyas v. ccs] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
  • 1. Vminek rövid (I. 1–4, 7) volta, állapota, jellege. A ruha, a szoknya rövidsége; a bot, a zsineg rövidsége; hajának, karjának rövidsége; a cikk rövidsége; az utazás rövidsége; a téli nappalok rövidsége. Az idő rövidsége miatt több műsorszám elmaradt. □ Tűnő éltem rövidségét Én tehát nem siratom. (Berzsenyi Dániel) || a. <Kifejezésben, stílusban, írásműben> tömörség, velősség. Erőteljes, hatásos, szabatos rövidség; rövidség okából, okáért, kedvéért: azért, hogy vmi minél rövidebben legyen elmondva, leírva. □ [Szabó Dávid] a velős római rövidséget velős magyar rövidséggel kísérli visszaadni. (Arany János)
  • 2. (népies, régies) Kár, veszteség, fogyatkozás; hiány, szükség. □ A szegények cassája se szenvedjen rövidséget abban, ami neki dukál. (Jókai Mór) A beteg ne lásson rövidséget, az az első. (Mikszáth Kálmán)