RÖVIDÍT ige -ett, -sen; -eni [ë, ë, e] (-ni)
- 1. tárgyas Rövidebbé tesz, v. azzal van elfoglalva, hogy rövidebbé tesz. A borbély most rövidíti a gyerek haját. □ A mezei munkás azzal rövidíti munkaidejét, hogy társaival tréfásan kötődik. (Jókai Mór) Nem maradt
más választás, mint föláldozni a kolonosi Oedipus zenéjét és
rövidíteni, húzni és kihagyni. (Ambrus Zoltán) || a. tárgyatlan (-t ragos mértékhatározóval) Vmennyit rövidít vmin: meghatározott mértékben rövidebbé teszi. Egy kicsit rövidített a szoknyán. Sokat rövidített a cikkén.
- 2. <Szót, kifejezést>FD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"RD:"Jelentés1",CHBHBD+EHBDIT+ITRD:"Jelentés1"BD+BD