Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

RÖPKE
RÖPKÖD
RÖPLABDA
RÖPLABDÁZIK
RÖPLAP
RÖPPÁLYA
RÖPPEN
RÖPPENTYŰ
RÖPTE [1]
RÖPTE [2]
RÖPTÉR
RÖPTET
RÖPÜL
RÖST
RÖSTEL
RŐT
RŐTVAD
RÖVID
RÖVIDÁRU
RÖVIDEN

RÜHES [rühes] melléknév -en, -ebb [e, e] rühös [rühös]
  • 1. Rühben szenvedő. Rühes gyerek; rühes disznó; rühes macska. □ Ha szembe dícsérnek … olyan furcsán érzem magamat, mintha rühös volnék, s nem volna szabad vakaróznom. (Petőfi Sándor) Úgy tiltottak el tőlünk, mint a rühes kutyáktól. (Móricz Zsigmond)
  • 2. (átvitt értelemben, durva) <Nagyon sértő értelemben:> aljas, becstelen, piszkos (I. 3). Te rühes alak! Rühes disznó! rühesít.