Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

RÖGESZME [g-e] főnév
  • 1. (lélektan, orvostudomány) A rendellenesen működő tudatban mintegy megtapadó, olyan rendsz. érzelmileg nagyon telített téveszme, amelyhez vki beteges makacssággal ragaszkodik; monománia. Rögeszméi vannak. Az a rögeszméje, hogy holt gyermeke él. Abban a rögeszmében él, hogy ő fa. □ Kemény a rögeszmét tragikai végzetté emeli. (Péterfy Jenő) Ó, bárha azt hihetném, futóbolond vagyok, | rögeszméim között ím lobogva futkosok, (Radnóti Miklós)
  • 2. Gyak. helytelen a rendsz. kicsinyes elképzelés, gondolat, szokás, szenvedély, amelyhez mint szerinte igazhoz, helyeshez vki makacsul ragaszkodik; mánia. Ártatlan, veszedelmes rögeszme. Ragaszkodik a rögeszméihez. Tele van rögeszmékkel. □ Nem akarta egyetlen Leánya szerencséjét rögeszméje által korlátozni. (Kemény Zsigmond) Vizyné, kit állandóan az a rögeszme kínzott, hogy koldusbotra jut és éhen hal, … Látta, hogy gazdagabb, mint hitte. (Kosztolányi Dezső) rögeszmés.