Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Országonként változó régi hosszmérték, amellyel főleg szövetet, kelmét, szalagot mértek; a kifeszített karon a hüvelyk hegyének távolsága a mell közepétől: kb. 6078 cm. Rőfre méri a pántlikát.
2. jelzői használat(ban) Ilyen hosszúságú. Egy rőf szalag. □ Milliók vannak hazánkban, kik egy rőf posztót egész éltükön át nem vesznek. (Kossuth Lajos) Az árok itt az úton egy rőf mély legyen. (Gárdonyi Géza)
3. Ilyen hosszúság. □ Indúl a szavazás. A nemesség névsora számos | Rőfre menő ott reszket a küldöttségi kezekben. (Arany János) Pár kurta rőf a szoba hossza, Megférnek a jó emberek! (Juhász Gyula)
4. Rendsz. kisebb egységekre beosztott, négyszögletes rúd, főleg szabók, kereskedők mérő eszköze. Rőffel a kezében kiállt a boltajtóba. □ Szapora léptekkel csörtetett elő dühösen lógatva egyik kezében a rőföt. (Mikszáth Kálmán) || a. (ritka) Méterrúd.
5. (átvitt értelemben, ritka) Az a mérték, amelyhez cselekvést, megítélést, magatartást szabnak. □ A nőknek más rőfük van. (Vas Gereben) Boldizsár elszegődi a fejdelem komornyikját, szakácsát. Zsigmond hasonló rőffel fizet. (Kemény Zsigmond)
Közmondás(ok): Nem rőffel mérik az embert: nem a termet magassága az irányadó az emberek helyes megítélésében.