Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ROZSDA
ROZSDAÁLLÓ
ROZSDABARNA
ROZSDAFARKÚ
ROZSDAFOLT
ROZSDAGOMBA
ROZSDÁLLIK
ROZSDAMARTA
ROZSDAMENTES
ROZSDÁS
ROZSDÁSODIK
ROZSDAVÖRÖS
ROZSKENYÉR
ROZSLÁNG
ROZSLISZT
ROZSNOK
ROZSÓLIS
ROZSOMÁK
ROZSTÁBLA
RŐF

RÖHEJ [e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
  • 1. (durva) Bárdolatlan és nyers, gyak. sértő, féktelen nevetés. □ A karzat veszett röhejben tört ki. (Jókai Mór) Hogy hívják a táncosát? … Úgy látszik megszökött, vagy talán maga nyelte le, kisasszony – tette hozzá vidám röhejjel. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. (átvitt értelemben, argóban) Nevetséges esemény, jelenség v. dolog. (Ez) → kész röhej. Kész röhej, hogy milyen szamárságokat mond.
  • Szóösszetétel(ek): közröhej.
  • röhejes.