RÁF főnév -ot, -ja (népies)
(Vas)abroncs <a kocsikeréken>. □ Dorosmán
minden háromszáz lélekre esik egy kovácsműhely
, és örökké lobog a műhelyekben a láng
, és hajtják hozzájuk a kerékgyártók a sok kereket, hogy húzzák rá a ráfot. (Tömörkény István)
ráfos; ráfoz.