Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. A gabonafélék közé tartozó, igen jelentős, a búzánál igénytelenebb, ősidőktől termesztett gazdasági növény; pelyvája szálkátlan, szára a kalász alatt pelyhes (Secale cereale). Őszi, tavaszi rozs; a rozs kalásza, pelyvája, szalmája, szeme, törekje. || a. Nagy tömegben, sűrűn vetett, ill. nőtt ilyen növény. Érik, pereg, szőkül a rozs; aratják, vágják a rozsot. □ Van annyi lány Zsolnán, mint pipacs a rozsban (Mikszáth Kálmán) A sötét szoba sarkában zokog | egy tehetetlen, guggoló gyerek Sír mint ahogy a vízben sír a mész | Sikolt, mint rozs, ha szeli a kasza. (József Attila) || b. Ezzel a növénnyel bevetett, borított. || c. Ennek hozama. A szövetkezetnek szép jövedelme volt rozsból. || d. E növény megérett és learatott tömege. Behordja, csépeli a rozsot; asztagba rakja a rozsot.
2. Ennek a növénynek a kicsépelt szemtermése, rendsz. tömegében. Rozsot visz a malomba őrölni. □ Az üres szobákban zsákokban rozst és kukoricát tartottak. (Krúdy Gyula) || a. (ritka) Ebből őrölt liszt; rozsliszt. Rozsból sütött kenyér. □ Fija, apja rozson leng teng. (Csokonai Vitéz Mihály) Megszagolta: mennyi élesztő és mennyi rozs használtatott fel a kenyérhez. (Krúdy Gyula)
3. (növénytan) Ennek különféle fajtáit és a pázsitfüvek családjába tartozó, velük rokon növényeket magában foglaló, kalászos virágzatú növénynemzetség (Secale).