Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, ami ront (I) vmit, csökkenti az értékét, színvonalát, v. kárt okoz (benne). Az előadást rontó rendezési hibák; a nyelvet rontó idegenszerű kifejezések.
2. (népies, régies) Olyan, aki, ami <babonás hiedelem szerint> természetfeletti erejénél fogva rontást (2), ártalmat hoz (vkire). Rontó nézés. □ Oh, rontó szellemek, Hogy álmotokban meg nem fúltatok. (Vörösmarty Mihály) Asszony, szépséges és rontó, Köszönöm, hogy fölébredtél nekem. (Ady Endre)
II. főnév -t, -ja (népies, régies) Rontást okozó, rontó (I, 2) személy. Ki lehetett a rontó?