RITTYENT [e] ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e] (
tájszó)
- 1. tárgyatlan (rendsz. -t ragos mértékhatározóval) Ostorral pattint. Nagyot rittyent. □ Édesem ostora, Selyem a csapója, Egyet rittyent véle, S elszalad a lova. (népköltés)
- 2. tárgyas (tréfás) Csap, vág, üt vkit. Földhöz rittyent vkit. □ Úgy pofon rittyentettem, hogy lefordult a székéről. (Gárdonyi Géza)
- 3. tárgyas (tréfás, bizalmas) Gyorsan, nem tervszerűen, hirtelen csinál, összecsap vmit. Pár szót rittyentett a vendég üdvözlésére. Vacsorát kell még rittyentenem. Kunyhót rittyentett a gyümölcsösbe.
- 4. tárgyatlan (rendsz. -t ragos mértékhatározóval) (bizalmas, tréfás v. szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Szellent. Nagyot rittyentett. || a. (bizalmas) Hirtelen, rendsz. ijedtében szellentve kiereszti (többnyire a nadrágjába) hígabb ürülékét. Gatyájába rittyent.
- Igekötős igék: odarittyent; rárittyent.
- rittyentés; rittyentett; rittyentő.