RÉGISÉGTAN főnév (
iskolai,
régies)
Az ókori görög v. római köz- és magánélet formáira és eszközeire vonatkozó ismeretek együtt <mint a középiskolai görög, ill. latin tananyag egy része;>.
Régiségtant tanít, tanul. || a. Ezzel foglalkozó tankönyv.
Vett egy római régiségtant.
- Szóösszetétel(ek): régiségtankönyv; régiségtan-óra; régiségtan-tanár.
- régiségtani.