Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ROSKADOZIK tárgyatlan ige -ok, -ol; -tam, -ott; -nék, -nál, -na; -zon, (választékos, irodalmi nyelvben) roskadoz
  • 1. A romlás, pusztulás olyan fokára jut, ill. olyan fokán van, hogy szilárdságát elvesztve majdnem összeesik, összedűl, leomlik. Roskadozik az elhanyagolt épület, a polc a könyvek súlya alatt, a vízmosta part.
  • 2. (túlzó) Vmi roskadozik vmitől: oly sok van vmiből vmin, hogy nagyon megterheli s szinte agyonnyomja. Roskadozik az asztal az ételektől, a fa a sok gyümölcstől. □ A gallyak roskadoztak a hó terhe alatt. (Kosztolányi Dezső) Az úttesten … a kocsik roskadoztak. (Nagy Lajos) || a. (túlzó) <A nagy megterhelés, fáradtság, kimerülés következtében> majdnem összerogy; rogyadozik. Roskadozik a dereka, a lába. □ Testem roskadozik, csak lelkem él még. (Jókai Mór)
  • 3. (átvitt értelemben) Roskadozik vmi alatt v. miatt v. vmitől: már alig-alig bírja viselni, hordani vminek a terhét. A jobbágyság roskadozott az adóteher alatt. □ Nehéz, nehéz a szivem, Rajta csügg a szerelem, A szerelem bánata, Roskadozok alatta. (Petőfi Sándor) roskadozás; roskadozó.