RIBISZKE [e] főnév ..két, ..kéje [e]
Ribizli. □ Nézték a leveledző
ribiszkét és a tavaszi ég fehér felhőcskéit. (Gárdonyi Géza) Ozsonnáztunk
Haboskávét kaptunk
Később befőttet is hoztak
zöld mandulával, ribiszkével díszítve. (Kosztolányi Dezső)
Szóösszetétel(ek): ribiszkebor; ribiszkedzsem; ribiszkeíz, ribiszkeízű; ribiszkelekvár; ribiszkemártás; ribiszkeszem; ribiszkeszín; ribiszkeszínű; ribiszkezselé.
ribiszkés.