RÖNTGENEZ  [e-ë v. ë-ë] tárgyas ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë]
- 1. Röntgensugarakkal folyamatosan átvilágít v. röntgenfelvételt készít vkiről, vmiről. Éppen most röntgenezik a beteget. Amikor röntgenezték a tüdőmet, nem éreztem semmit.
 - 2. Röntgensugarakkal kezel.
 - Igekötős igék: átröntgenez; megöntgenez.
 - röntgenezés; röntgenezhető; röntgenező; röntgenezett; röntgeneztet.