Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

RÓNA [1] főnév és melléknév
  • I. főnév rónát, rónája
  • 1. (irodalmi nyelvben) Tágas, rendsz. megművelésre v. legeltetésre alkalmas sík térség; síkság, alföld, puszta. Füves, ligetes róna; gyéren lakott róna. A rónán messzire ellátni. □ Mint az őrült, ki letépte láncát, | Vágtatott a Tisza a rónán át. (Petőfi Sándor) A tavaszesti rónán messze égnek A barna árnyban víg pásztortüzek. (Juhász Gyula) Alföldi táj, vulkáni szörnyű róna . .. | neuraszthéniám bús ringatója. (Kosztolányi Dezső)
  • 2. (tájszó, elavult) Nagy állóvíz felszíne; széles, nyílt víztükör.
  • II. melléknév (régies) Sík, lapályos. Róna mező; róna határ. □ A vándor … Bérc alatt áll völgyek árnyán, Csak felhőket lát honából, Elmerült a róna táj. (Bajza József) E zuhatagos Vad bérci patak … Csak csendesedett … Mert róna mezőkőn megy útja keresztül. (Petőfi Sándor) rónás.