RÉGENTE  [ë-e v. e-e] határozószó, (régies) régentén [ë], régenten [ë-e v. e-e]
A régi időkben; egykor, valamikor a múltban, bizonytalan időtartammal. □ Combot az istennek minemű jóslatra pirittok? 
 Arra, mit oly szépen költött régente Homéros. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) Az, ki őket 
 ölelgeti: Pardi János úr 
 régentén híres vidéki népszínműénekes. (Tolnai Lajos)