ROKKA főnév rokkát, rokkája (
népies)
Fonáshoz haszn. háziipari eszköz, amelynél a fonál sodrását egy (kézi v. lábhajtású) kerékkel forgatott orsó végzi.
Pereg a rokka; pergeti a rokkát. Szóláshasonlat(ok): (
népies)
jár a nyelve, mint a pergő rokka: sok hiábavalóságot fecseg. □ Kinn süvít a tél viharja
. ott benn Perg a rokka s vígan zeng a dal. (Petőfi Sándor)
- Szóösszetétel(ek): rokkafa; rokkahang; rokkakerék; rokkapergés; rokkaszárny.
- rokkájú; rokkás.