Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

RAFINÁLT melléknév -an, -abb, (régies) raffinált
  • 1. (műszaki nyelv) A szennyező, idegen anyag(ok)tól megtisztított, finomított. Rafinált cukor, szesz.
  • 2. (átvitt értelemben, választékos) Kifinomult, túlfinomodott. Rafinált ízlés, öltözködés. □ Szenvedélye nem a raffinált kéj mámora volt, melyet a művészi nimbus felfokoz, melyet a kacér jelmez, a ledér játék újraébreszt. (Jókai Mór) E nagy vagyonnal… raffináltabb lett a faj. (Justh Zsigmond)
  • 3. (átvitt értelemben, rosszalló) Ravasz, furfangos, körmönfont. Rafinált gazember, szélhámos. Ez a rafinált bestia mindenkivel kacérkodik. □ A komorna igen raffináltan, ezt a viselkedést találta helyesebbnek. (Hunyady Sándor) || a. (átvitt értelemben, rosszalló) Ilyen személyre jellemző, rá valló, tőle származó. Rafinált kacérság, kifogás. □ Ebben a mondatban, ahány szó van, annyi az infámis, raffinált, istentelen csalárdság. (Jókai Mór)
  • 4. (átvitt értelemben, művészettörténet, irodalomtudomány) A művész v. költő fölényes technikai tudását és a formai elemeket már-már a tartalom rovására érvényesítő. A késői gótika rafinált díszítő elemei; rafinált rímelés, verselés.
  • rafináltság.