ROKKANTSÁG [tárgyas v. cs] főnév -ot, -a (csak egyes számban)
A rokkant melléknévvel kifejezett állapot. Háborús rokkantság. Rokkantsága miatt könnyű munkára osztották be. Rokkantságát baleset okozta. Igazolta százszázalékos rokkantságát. □ Köszvénye és rokkantsága miatt magas épületben nem lakhatik
(Kemény Zsigmond)
rokkantsági.