Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

RÉZSÚT [ú v. u] határozószó és melléknév
  • I. határozószó A merőlegestől bizonyos szög alatt eltérve; ferde irányban. Rézsút megy át az út túlsó oldalára. □ Lelkendezve futott a rozsok között rézsút ki az útra. (Mikszáth Kálmán) Ferde japáni szemét rézsút a madárra emelte. (Kosztolányi Dezső) || a. (határozószó előtt) <A meghatározott irányra> ferdén. □ A ladik … azonnal megindul, és megy nyílegyenest a víznek rézsút fölfelé. (Tömörkény István) Szemben vele ült az asszony, az asszony mellett a leány, vele rézsút szemközt. (Kosztolányi Dezső)
  • II. melléknév (ritka) Ferde (1, 2, 4). Rézsút csíkok a szöveten. □ Az ildom és az ész Mintegy csavarral, rézsút eszközökkel És görbe úton lel ki egyenest. (Arany János–Shakespeare-fordítás)