Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

RÉZSÚT
RÉZSÚTOS
RÉZSÜ
RÍ
RIAD
RIADALOM
RIADÓ
RIADÓAUTÓ
RIADÓKÉSZÜLTSÉG
RIADT
RIAN
RIANÁS
RIASZT
RIASZTÓ
RIASZTÓPISZTOLY
RIBANC
RIBANCOS
RIBILLIÓ
RIBISZKE
RIBISZKEBOKOR

REZZENT [ë-e v. e-e] ige -ett, -sen [ë, ë,]; -eni [e] (népies, irodalmi nyelvben)
  • 1. Vmit rezzent: okozza, előidézi, hogy vmi rezzenjen. □ Dél szele, mely lassú fuvalommal lenge … A vén tölgyek közt, ha levélt rezzente suhogva, | Elhalt Gárdonnak jajdultát hozta fülébe. (Vörösmarty Mihály) Kézen … az ifjabbik leányt Vezette nénje … Tanítá, mit zeng a szellők sohajja, … A holdas éj miért oly sápatag, Szélcsöndben is mi rezzent ágakat. (Arany János)
  • 2. tárgyas (átvitt értelemben, ritka, irodalmi nyelvben) Ijesztéssel vhova űz, kerget vkit. □ Ily észlelés elég volt a szép özvegyet az ajtótól a lugas hátterébe rezzenteni. (Kemény Zsigmond)
  • 3. tárgyatlan (átvitt értelemben, ritka, irodalmi nyelvben) Vkire rezzent: ráijeszt vkire. □ Ezekre az ifjú urakra akarok rezzenteni felét ma már zár alá teszem. (Kemény Zsigmond) Igekötős igék: elrezzent; felrezzent; megrezzent; rárezzent; összerezzent. rezzentés; rezzentett; rezzentő.