REZEGTET tárgyas ige -tem, -est, ..tessen [e, ë, e-ë]
- 1. Okozza, hogy vmi rezegjen. (1, 35). A szél rezegteti az ablakot. □ [Komáromynak] vigyáznia kell, hogy hangját ne rezegtesse mindenkor, kivált komoly szerepekben. (Vörösmarty Mihály)
- 2. (ritka, bizalmas) Rezegtet vkit: rezgő csárdást táncol vkivel. □ Bibók Zsigmond
egyszer a saját feleségét is megforgatta. Mindez olyan furcsa. Különösen mikor a feleségét rezegtette
(Mikszáth Kálmán)
- Igekötős igék: megrezegtet.
- rezegtetés; rezegtetett; rezegtető.