Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

RÉVÜL tárgyatlan ige -t, -jön (rendsz. határozóval) (ritka, régies, irodalmi nyelvben) A figyelem nagyfokú összpontosítása által v. mesterséges módon fokozatosan felajzott lelkiállapotba, önkívületbe kerül, v. kezd kerülni. A varázsló lassan önkívületbe révül. || a. <Szem, arc> ilyen lelkiállapotot tükrözve, önfeledt merevséggel, mélyen elrévedve néz, bámul. Távolba révül a szeme.
  • Igekötős igék: elrévül.
  • révülés.