RÉZÁGYÚ [z-á] főnév (történettudomány)
Bronzból öntött tábori ágyú. □ Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva, | Indulnak már a tüzérek messze a határra. (népköltés) Ugyan ne fussatok, akik elétek ágyúznak, nem: a honvédek rézágyúi, hanem Áron bátya sziklába fúrt mozsarai. (Jókai Mór)