Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

RÉTOR főnév -t, -ok, -a (régies írva: rhetor is)
  • 1. (történettudomány) <Az ókori Görögországban> szónok. || a. (történettudomány) <Az ókori görög és római iskolában> az ékesszólás tanítója.
  • 2. (iskolai, elavult) <A XIX. század közepe előtti iskolarendszerben> annak az osztálynak tanulója, amelyben a retorikát tanulták. □ [Vörösmarty] rhetor korában (1815) még nagyobb kedvet kapott a költéshez. (Gyulai Pál) rétori; rétorság.