REVIZIONIZMUS [ë v. e] főnév -t, -ok, -a
- 1. (politika, filozófia, közgazdaságtan) <A munkásmozgalomban> az az irányzat, törekvés, amely a marxizmust egyes alapvető tételeit tagadva belső bomlasztással akarja forradalmi erejétől megfosztani, és amely a marxizmus felülvizsgálatának, kritikájának jelszavával lép fel, s valójában az opportunizmus ideológiai megalapozását szolgálja. Küzdelem a revizionizmus ellen. A revizionizmus olykor a nacionalizmus felszításával akarja elérni célját.
- 2. (történettudomány, politika) <Kül. Magyarországon, 1920 után> a békeszerződés területi rendelkezéseinek megváltoztatását követelő nacionalista, soviniszta politikai irányzat. A revizionizmus híve volt. Uszító cikkeivel a revizionizmus célját szolgálta.