Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Széna termesztésére használatos természetes vagy mesterséges (tehát fűmaggal bevetett) füves terület, amelyen rendsz. már csak akkor legeltetnek, ha több kaszálás már nem remélhető; kaszáló. Szóláshasonlat(ok): annyi, mint a → fűszál a réten. □ Az én rózsám szénát kaszál a réten. (népköltés) Gyep, rét, vetés, mind más szint játszva zöldül. (Arany László) Amit a gereblye négyszerre föl nem vesz, azt bizony ötödszörre is a réten hagyja. (Mikszáth Kálmán) || a. Tág. ért. mező, legelő v. szántóföld. □ Ezer ökre hízik a kövér réteken. (Csokonai Vitéz Mihály) Túl a réten, néma méltóságban Magas erdő; benne már homály van. (Petőfi Sándor) Mi ültetjük a világ fáját, | begyűjtjük a rét gabonáját. (József Attila) Zsongva ring a rét | s szíved átveszi ütemét. (Szabó Lőrinc)
2. (tájszó, régies) Mocsaras, vizes, sík terület. □ Legelőn a két ló: menni kell érette, Oda, hol a tábor lovai legelnek, | Locsogó zöld rétben, Lányi folyó mellett. (Arany János)
Szólás(ok): más rétjébe vágja a kaszáját: elszereti vkinek a kedvesét, feleségét.